Oldalak

2012. december 31., hétfő

5.- Az első éjszaka

Péntek, Február 1.

Kora reggel van. Az indulás napja. A 4 (!!) bőröndömmel felpakolva indulok neki a Live While We're Young turnénak. Nagy nehezen bepakoltam a taxiba az összes cuccom, majd bevágódtam én is. Nem telt el sok idő, de már oda is értem a reptérre. Kiszedtem a rengeteg cuccom, majd nehezen, de bevonszoltam magam a repülőtér épületébe, ahonnan fél óra múlva indul a magángépünk. Amint átmentem a biztonsági ellenőrzéseken megkerestem a többieket. Nem volt nehéz, mivel tőlük zengett az egész reptér. Az öt fiú, ugyanis fogócskázott. Köszöntem mindenkinek, majd a kézipoggyászommal a kezemben levágódtam egy üres helyre. Szerencsére a többi csomagomat már elvették tőlem, vagyis felrakták a gépre.

Elővettem a telefonomat, majd elkezdtem meghallgatni még egyszer az összes számot, amit énekelni fogunk. Egy csomó számnak kellett megtanulnom a szövegét. A legtöbb a fiúké, nekem csak 3 dalom lesz. Shut Up és You Bring Me A Joy, plusz még lesz egy akusztikus dalom is, a So Sick-et fogom énekelni Ne- Yo- tól. Mire meghallgattam az összes számot, már be kellett szállnunk a gépbe. Követtem a többieket és miután ellenőrizték a jegyeinket megpillantottuk a gyönyörű repülőt. Bőrülések voltak benne és szerintem totál luxus volt ez az egész. Leültem egy helyre, ami megtetszett, majd rögtön utána levágódott az egyik oldalamra Zayn, a másikra pedig Harry.

Nem sokkal később megkezdtük a felszállást. Fogalmam sem volt, hogy mennyi ideig fogunk utazni, ezért oldalba böktem Harryt, aki készségesen el is mondta az utazás idejét. Pontosan 7:20 percet leszünk a levegőben. Egy kicsit megijedtem, de Harry megnyugtatott azzal, hogy ők szinte minden héten utaznak Amerikába és eddig még egyszer sem zuhantak le. Én csak bólintottam, majd elővettem a programtervet. Átnéztem már néhányszor, de mindig találok benne új dolgokat.

Az út nagy része unatkozással és alvással telt el. Mire megérkezünk ott pontban éjfél volt. Kiszálltunk a gépből és a csomagjainkért indultunk. Mindenki hozta a sajátját, majd beültünk a tök nagy turnébuszba, ami elvitt minket a szállodához. Ott kiszálltunk, majd csak a leglényegesebb ruháinkkal mentünk be a szállodába. Nálam ez 2 bőröndöt jelentett, de mondjuk Zay-nél 3-t, igaz ő 6 (!!) bőröndöt hozott magával. A szálloda halljában mindenki felsorakozott.

-Szobaelosztás! -kiáltotta el magát a fiúk managere, Robert- Nos, van 3 szoba, ami a tiétek, osszátok el!- dobta oda nekünk a kulcsokat. Hát kösz.

-Na, skacok, hogy legyen?- kérdezte Harry. -Én...

-Jézuuuus! Demiiiiiiiii!- visított fel Niall, és elkezdett rohanni a bejárat felé. Felkapta a lányt, majd megcsókolta. A többiekkel mi ezt mind öklendezve néztük végig. Totál olyan volt, mint egy nyálas romantikus filmben.

-Na, folytassuk!- mondta Harry- Én Louissal akarok egy szobába lenni. Zayn, Liam, Amelia?

-Én veled akartam.- mondta boci képet vágva, de Harryt ez nem hatotta meg.

-Én biztos, hogy nem leszek Niallel, mert akkor egész éjjel hallgathatom a kufircot.- hátrált meg Zayn, és karon ragadta Liamet.

-Ne már! Én nem leszek velük! Én sem akarok a tanúja lenni!- hördültem fel. a többiek megfordultak és elszaladtak a lift felé. Köszi puszi! Nagyon cukik.

-NIALL! Gyere már!- ordítottam el magam. Niall hátrakapta a fejét, aztán furán nézett rám. Én csak felmutattam a kulcsot, majd elindultam a lift felé. Niall és Demi is jöttek velem. Megkerestük a szobánkat, majd beléptünk. Niall hozzám fordult.

-Lily, légyszi aludj ma máshol, mert én Demive akarok lenni kettesben.- finomkodott egy kicsit.

-Azaz hancúrozni akartok? Nekem nem kell szépítened! Amúgy, miért nem mentek el ti?- kérdeztem rá és Demire mutogatva.

-Mert nincs üres szoba. Na de most tűnés!- adta a kezembe a 2 bőröndömet, majd kizárt a szobából. Majdnem sírva fakadtam. Hogy lehet ilyen köcsög? Én hol fogok aludni? Elmentem Harryék szobájához és bekopogtam. Louis nyitott ajtót és amint megpillantotta egyre pirosodó szemeimet, egyből be is engedett.

-Kirakott.- mondtam egy szóval, majd ráültem a bőröndömre.

-Hogy mi?- szaladt fel Lou szemöldöke.

-Kufircolni akar Demivel, ezért engem elküldött.- mondtam már sírva.

-MI a baj, Amelia?- jött ki a fürdőből Harry.

-Niall kirakta, mert Demivel akarja élvezni az éjszakát.- mondta gúnyosan Louis.

-Mi lenne, ha kérnénk neked egy szobát?- kérdezte Harry.

-Nincs több üres szoba.- mondtam szomorúan.

-Akkor velünk alszol!- mondta mosolyogva Louis és Harry egyszerre. Abban biztos vagyok, hogy ők mind a ketten nagyon jó emberek- Menj, zuhanyozz le!- intett Harry. Én kikaptam a fürdős cuccomat és a pizsimet a bőröndömből, majd bementem a fürdőbe.

Amelia pizsamája
Csak egy bajom volt, hogy a pizsama, amit hoztam, elég keveset takart a testemből. Kiléptem a fürdőből, majd a fiúk elé álltam.

-Akkor ez most hogy legyen?- kérdeztem.

-Most alszunk és azután belopózunk hozzátok. Ugye nálad van a kulcs?- én csak bólintottam, majd elindultam az ágy felé. Befeküdtem középre, a 2 fiú meg az oldalamra. Az a vicces, hogy simán elfértünk hárman is. Nemsokára mindannyian elaludtunk, majd 4-kor ébresztett a telefonom, hogy ideje lesz elkezdenünk a belopózó hadműveletet. Fogrémet és alkoholos filcet vettünk magunkhoz. Elindultunk a szobám felé, majd nagyon halkan kinyitottuk az ajtót. Beléptünk és azt láttuk, hogy Demi az ágyban, Niall pedig a földön alszik.

-Itt fasírt van.- suttogta Louis, mire én elkezdtem némán kacagni, de annyira, hogy majdnem összeestem. Harry tartott meg.

Odamentem Niallhez, míg a fiúk Demihez indultak. Elővettem a filcet és bajuszt rajzoltam neki. felírtam a homlokára, hogy "Amelia a király" és ezután be fogkrémeztem a fél fejét. A fiúk művét is megnéztem. Hát, Demi nagyon aranyos Lou és Harry "Larry" felirataival. Kiosontunk, majd bezártuk az ajtót. Kint a folyosón belőlem kitört a nevetés, de a többiek is szakadtak. Lepacsiztunk, majd visszamentünk aludni.

Reggel dörömbölésre keltünk. Én voltam a legfittebb, úgyhogy négykézláb kimásztam az ajtóig. kinyitottam, majd megpillantottam egy nagyon ideges Niallt. Egyszercsak kitört belőlem a nevetés. A tegnapi belopózásra gondoltam, ahol Louis csak úgy beköpte, hogy "fasírt van". Niall vágott egy értetlen fejet, mire én legyintettem egyet és összeszedte magam.

-Ugye tudod, hogy ezt megmutatom Robertnak?- emelte fel a szemöldökét és az arcára mutatott.

-Ugye tudod, hogy ha elmondod, elmondom, hogy Harryvel és Louissal nyomorogtam egy ágyban az éjszaka?- néztem rá olyan "ehhezmitsszólsz?" nézéssel. Niall nem szólt semmit, csak megfordult és bement a szobájukba, majd magára vágta az ajtót.

2012. december 29., szombat

4.- 2013

-Te engem ne szólíts Lilynek! Nem engedtem meg, és valószínüleg nem is fogom!- mondtam neki, és nagyon nagy önuralom kellett, hogy visszafogjam magamat.

-Na, mit szeretnél? Netán verekedni?- röhögött fel.

Biztosan nem tudja, hogy miért őrzöm annyira ezt a nevemet. Az édesanyám szólított mindig így, de ő sajnos már nincs közöttünk. Néhány éve -pontosan 4- halt meg rákban. Életem legnehezebb időszaka volt és erről szinte senkinek sem beszéltem.

-Nem szeretnék verekedni, csak fogd be végre a szádat és maradj csöndben.- mondtam, majd kinyitottam az ajtót.

-Te bizonyára nem hallottad még azt, hogy Niallt előbb hallod, mint, hogy meglátnád.- beszélt magáról E/3-ban.

-Hagyd már abba az egózást.- mondtam, miközben levágódtam a kanapéra.- Kértek valamit inni vagy esetleg enni?- indultam ki a konyha felé. Amikor elhaladtam Niall mellett, ő kikapta a kezemből a Nando's-os zacskót, majd kibontotta.- Hey, az nem a tied!- kiáltottam fel, majd kikaptam a kezéből.

-Ne legyél önző! Ez a kedvenc kajám!- mondta kiskutyaszemekkel.

-Képzeld el nekem is! És én fogom megenni!- mondtam majd kimentem a konyhába, és leraktam a pultra a vásárolt ételt. Megfordultam és beleütköztem valamibe, vagyis valakibe. Niall állt előttem. Megfogtam és eltoltam magam elől, majd kilökdöstem a konyhából. Nem tudom miért nem érti meg, hogy az az én kajám.

-Amelia, beszélnünk kell!- szólalt meg Harry. Én csak bólintottam, majd leültem a fotelembe.- Nos, ha minden igaz, neked pénteken lesz egy megbeszélésed a Sony-val.- megint bólintottam- Ők megkértek engem, vagyis minket, hogy mondjuk el neked néhány dolgot, amiről majd akkor fogtok beszélni.

-Na, és mik ezek a dolgok?- néztem rá kérdőn.

-Mi, vagyis a 1D 2013 tavaszán túrnéra megyünk. És a vezetőség újításképpen azt találta ki, hogy gyere te is velünk. Ez pontosabban azt jelenti, hogy együtt koncerteznénk majd egy fél évig az egész világon.- mosolygott rám. Én elfelejtettem levegőt venni. Micsoda? Jézusom!

-H-o-gy... é-é-én ve-le-tek?- kérdeztem szakadozottan.

-Igen.- nevetett fel Harry az arcomat látván.

-Úr Isten! És tényleg bejárnánk az egész világot?- Harry csak bólogatott, majd újra megszólalt.

-És ugye Niall is a 1D-ben énekel. Ha jössz, vele leszel összezárva fél évig! Azért jött ő is, hogy megbeszéljétek ezt az állandó konfliktus. Niall?- nézett fel Harry, Niallt keresve. Én felálltam és kimentem a konyhába. Ott megláttam Niallt, amit éppen az én kajámat rágja.

-Niall, az az én kajám volt! Most megöllek!- mondtam, majd elindultam felé, és épp lendítettem a kezemet, amikor valaki lefogta azt hátulról.

-Na, pont ezt kéne megbeszélnetek!- förmedt ránk Harry- A nappaliba! Azonnal!- utasított minket, majd szépen kiterelt bennünket a konyhából. Kimentünk a nappaliba és leültünk. Harry, mint valami pszihológus belekezdett- Mi a gondotok egymással?

-Nekem csak annyi, hogy él.- nézegettem a körmeimet.

-De vicces vagy!- hördült fel Niall.

-Tudom, már mondták páran.

-De egy egoista vagy!- állapította meg.

-Te beszélsz?- néztem rá olyan "ezttesegondolodkomolyan" fejjel.

-ELÉG!- üvöltötte el magát Harry- Szeretnétek turnézni?- mi mind a ketten bólintottunk- Akkor hagyjátok ezt abba, vagy ne nyilvánosan csináljátok!

-Jó.- vágtuk rá egyszerre.

-Amúgy megjegyezném, ti nagyon összeilletek.- gondolkodott el. Majdnem fejen suhintottam, de Niall megelőzött.

-Harry, miköztünk- mutogatott rám- levegőn és 3 méter távolságon kívül soha semmi sem lesz.- mondta a szőke.

-De kis vicces vagy.- böktem oldalba- Ééés témaváltás. Ti jöttök pénteken a megbeszélésre?

-Igen, megyünk. De most nekünk haza kellene mennünk, mert holnap stúdió!- kiáltott fel Harry, majd kivonszolta magával Niallt az ajtón.

-Sziasztok.- suttogtam magam elé, de ők már nem hallották meg.

Felpattantam, ,majd felmentem az emeletre és bekapcsoltam a gépemet. Beléptem a közösségi portálokra és szétnéztem. Nem történt semmi említésre méltó sem, ezért egyből ki is jelentkeztem. Felkeltem az ágyamból és elindultam a fürdő felé. Kivételesen most teleengedtem a kádamat vízzel és abban pancsikoltam 2 órát. Mire kikászálódtam a bőröm teljesen elázott. Magamra kaptam a törölközőmet és kimentem a szobámba. Ott felvettem a pizsimet, majd bebújtam az ágyamba. Nagyon furcsát álmodtam.

Felkeltem reggel és magam mellé pillantottam, majd megláttam egy szőke fejet mellettem. Benéztem a takaróm alá és NEM volt rajtam ruha. Felsikítottam, mire a mellettem lévő felébredt és megfordult. Már majdnem megláttam az arcát, amikor felébredtem.

Hirtelen magam mellé pillantottam és megnyugodtam, hogy igenis én tényleg egyedül aludtam és nem volt mellettem senki. Gyorsan felkeltem majd elmentem zuhanyozni.

Péntek, a megbeszélés napja


Gyorsan magamra rángattam a ruháimat, majd megpróbáltam kezdeni valamit a kezelhetetlen hajammal. Épp hogy hozzáérintettem a fésűmet, már el is akadt benne. Nagy nehezen sikerült kirángatnom a fésűt a hajamból, majd indultam le inni egy kakaót. Ekkor megcsörrent a telefonom. Gyorsan kikaptam a táskámból, majd a fülemhez emeltem.

-Haló?- szóltam bele kicsit idegesen. Még csak most kezdődött el a nap, de már rohanok ahhoz a hülye Sony-hoz.

-Szia Amelia. még van 1 óra a megbeszélésig. Remélem, hogy már úton vagy!- szólt bele apáskodóan Gerry.

-Nem Gerry, még nem vagyok úton. Most fogok kakaót inni.- mondtam, miközben a konyha felé tartottam.

-Ne igyál, mert én már vettem neked. És igen, mielőtt megkérdeznéd, extra csokisat, mert tudom, hogy az a kedvenced.- mondta unottan.

-Nyami.- csillant fel a szemem, miközben arra a finom italra gondoltam- Máris indulok!- vettem ki a kocsikulcsot a tartójából.

Beültem a kocsimba, majd célba vettem a Sony épületét. Nem sokkal később meg is érkeztem, majd miután elvettem a nekem járó kakaót Gerrytől elindultunk abba a terembe, ahol a megbeszélést tartották. Bekopogtunk, majd beléptünk. Mindenkinek köszöntem, majd megpillantottam a fiúkat, amint a terem másik felében egy nagy plazma tv előtt játszanak. Odasétáltam hozzájuk, majd megköszörültem a torkomat.

-Sziasztok fiúk!- intettem nekik egyet, mire mindenki odajött és megölelt, kivéve Niallt, mert ő csak intett egyet. Fura volt, hogy összenyomorgattak. Lehet, hogy azt hitték, hogy szeretet hiányos vagyok. Hát nem, nem vagyok az. Nemsokára megérkezett az igazgató, mire mi leültünk az asztalhoz.Kezdetét vette az egész jövő évem betáblázása. Februárban indul az egész és júliusban lesz vége. Abban a 6 hónapban annyit fogok énekelni, mint még soha életemben. A 1D-nek könnyebb lesz, mert nekik ez már a 2. túrnéjuk. Ők tapasztaltabbak, mint én.

-És hová utazunk először?- tettem fel a kezemet úgy, mint a suliban.

-Először irány Amerika, pontosabban New York, Boston, Detroit, Chicago, St. Louis, Miami és Washington.- mondta Mr. Benett, az igazgató.

-Jack, és Los Angeles-be miért nem megyünk?- kérdezte Louis. Jack? Ő tegezi a főnökét? Baszki. Én meg jelentkezek, mint egy pisis.

-Jack, te is jössz velünk?- kérdezte Niall.

-Állj fiúk. Nem megyünk Los Angeles-be és én sajnos nem megyek veletek.- mondta, majd beszélgettünk tovább. Keménynek ígérkezik a 2013-as évem...

2012. december 27., csütörtök

3.- BlackBerry

-Halló?- szóltam bele kedvesen.

-Halló? Niall?- kérdezte egy lány hang.

-Nem, Niall nincs most itt.- gondolkoztam, aztán kimondtam- Elment óvszerért.

-Micsoda? Te ki a franc vagy?- idegesedett be Demi.

-Áhh, én csak az ágymelegítője vagyok.- majdnem elröhögtem magamat, de megpróbáltam tartani. Nem gondoltam, hogy ma este még ilyen jót fogok szórakozni, de megérte ezért kikelni az ágyból.

-Miiiiiiiiii?- visított bele a telefonba.- Niall megcsal engem?

-Hát, sajnálom, hogy tőlem kell hallanod, de ez így van.- tettettem szomorúságot.

-Jézusom!- aztán eszembe jutott valami.

-Figyelj, megadjam a számot, amin elérheted? Tudod, az én telómat vitte magával.- kérdeztem kedvesen.

-Oké, diktáld légyszi!- gyorsan lediktáltam neki a telefonszámomat, majd kinyomtam a telefont és visszamentem aludni.

Másnap reggel nagy dörömbölésre keltem. Nagy nehezen kimásztam az ágyból, majd a földön fetrengve letébolyogtam és addig, amíg ki nem nyitottam az ajtót, csak 4-szer ejtettem el a kulcsot. Nagy nehezen kitártam az ajtón, amelyen nagy sebességgel rontott be a szöszi.

-Te normális vagy?! Komolyan azt mondtad Deminek, hogy mi lefekszünk egymással? Atya világ! Ekkora hülyét még nem látott a föld. Amúgy itt a telefonod!- dobta oda nekem a rózsaszín BlackBerrymet, ami a földön landolt.

-Köszi szépen!- néztem a betört képernyőjű telefonra- Most vehetek egy újat! Ez volt eddig a legjobb telefonom!- szontyolodtam el.

-Nem érdekel a hülye telefonod! Engem a barátnőm érdekel!- mondta elég hangosan. Én csak fogtam magam és betipegtem a konyhába egy száll francia bugyiban és kis toppan. -Figyelj már ide!

-Kérsz egy kakaót?- kérdeztem, hiszen ez is azt jelenti, hogy figyelek rá.

-Nem kérek.- mondta egy kicsit nyugodtabban- De mit mondtál Deminek?

-Csak azt, hogy elmentél óvszerért és én vagyok az ágyasod.

-Csak? szaladt fel a szemöldöke.

-Csak.- mondtam, majd megittam a kakaót, amit az imént készítettem el.- Szeretnél még valamit, vagy mehetek dolgomra. Szeretnék már felöltözni.- mutattam magamra. Niall ekkor végig nézett rajtam, közben elidőzött egy kicsit a lábaimnál.

-Ööö... jó, megyek.- fogta magát és se szó se beszéd kiment az ajtón és azt jól becsapta maga után. Talán zavarba hoztam volna? Huhú, a kis szőkét is zavarba lehet ám ejteni!

Felmentem a szobámba és gyorsan felöltöztem. Nem bonyolítottam túl, mert úgyis egész nap ebben leszek a stúdiózás miatt. Lementem és felhúztam a cipőmet, majd kocsival elindultam a stúdió felé, amit kibéreltek nekem, vagyis nekünk. Egy keveset utaztam, majd megérkeztem a közepes méretű stúdióhoz. Bezártam a kocsit, majd bementem. Gerry az előtérben várt, kezében egy kakaóval. Ilyenkor nem tud érdekelni, hogy ma már ittam egyet. Gyors köszönés után kikaptam a kezéből a kakaós dobozt, majd elkezdtem meginni. Felmentünk az emeletre és megkerestük azt a stúdiót, amit kibéreltünk. Bementem, majd köszöntem a többieknek, azaz a csapatnak, akik értem (és persze a fizujukért) dolgoznak nap, mint nap. Beálltam a mikrofon mögé és a kezembe nyomtak egy gitárt. Hát persze, hogy nem hangolták be!

-Amelia, lesz 3 akusztikus szám a cd-n, és most azokat vesszük fel. És szeretném, ha te gitároznál alatta.- szólt bele Gerry a mikrofonba.

-Oké.- mondtam, majd folytattam a gitárral való küszködést.

Miután behangoltam a gitárt megkezdődött az egész napos munka. A nap végére már megfájdult a torkom. Mondtam Gerrynek, aki csak azt válaszolta, hogy feküdjek le és aludjam ki magam, mert nagyon keményen dolgoztam ma, és ez természetes, mivel megerőltettem a hangomat.

Elköszöntem mindenkitől, majd bevágódtam a kocsimba és hazafelé vettem az irányt. Ránéztem az órára, ami 16:32-t mutatott. Gondoltam még veszek egy új telefont magamnak, aztán elmegyek Harryékhez és elkérem Nialltől az árát. Bementem egy műszaki üzletbe, ahol egyből megakadt a tekintetem egy iPhone 5-ön. Ilyenje van Niallnek is. Gondoltam megveszem, mert van annyi pénzem. A kasszához sétáltam és kifizettem. Visszamentem a kocsimhoz, majd elindultam a sok hülye közé. Leparkoltam előttük és vittem magammal az új telefonomat is. Bekopogtam, majd Harry ajtót nyitott. Bementem egészen a nappaliig, ahol megláttam az áldozatomat.

-547 fontomba került! Kérem ide!- mutattam fel idegesen a telefont. Igazából nem szívesen adok ki ennyi pénzt, hiába van elég sok pénzem.

-Még mit nem!- mondta nyugodtan.

-De hiszen te törted el a telefonomat!-mondtam egy oktávval feljebb- Harry!- ordítottam el magam- Mondd meg neki, hogy fizesse ki a telefonomat!

-Miért is?- kérdezte Harry.

-Mert ő vágta földhöz!

-Nem vágtam a földhöz, csak odadobtam neked. Arról már nem tehetek, hogy ennyire szerencsétlen vagy...

-Akkora bunkó vagy, hogy mamutot lehetne veled ütni!- mondtam gúnyosan.

-Ha nekem ilyen arcom lenne, mint neked, beperelném anyámat!- vágott vissza.

-Olyan tuskó vagy, hogy lefullad a fejedben a láncfűrész.- fogalmam sincs, hogy honnan szedem ezeket, de amikor meglátom a szöszkét, csak maguktól jönnek.

-Sajnálom édesanyádat, hogy gyereket várt oszt te jöttél.- állt fel és ment ki a konyhába, én meg utána.

-Olyan csúnya vagy, hogy anyád megkért: legyetek csak barátok.

-Skacok, elég legyen! Nem unjátok még?! Úgy viselkedtek, mint a 30 éves házasok! Niall, Ameliának igaza van, fizesd ki neki a telefont!- tett igazságot köztünk Harry.

-Nem, miért fogod az ő pártját mindig? Attól még, hogy jó csaj, nem kell az ő oldalára állnod!- mondta Niall.

-Ki tart engem jó csajnak?- meredtem Niallre.

-Rajtam kívül mindenki!- nézett rám gúnyosan mosolyogva.

-Jó, hagyjuk ezt abba! Kérem a pénzt!- nyújtottam a kezem Niall felé, aki kihúzott a tárcájából 600 (!!) fontot.- Köszönöm!- mondtam, majd hátat fordítottam nekik és elindultam a bejárati ajtó felé.- Ja, és itt a mobilod!- dobtam oda, neki.

-Nem maradsz még egy kicsit, még csak 5 óra van.- jött utánam Harry, mire én csak megráztam a fejemet és haza felé vettem az irányt.

Útközben beugrottam a Nando's-ba, és vettem elvitelre egy kis kaját. Amikor befordultam a házam elé láttam, hogy egy fekete terepjáró is ott áll. Kiszálltam a kocsiból, majd elindultam a bejárat felé a kajás zacskómmal együtt. Felmentem a lépcsőn és megpillantottam 2 alakot az ajtóm előtt. Egy kicsit megijedtem, de amikor meghallottam Harry hangját megnyugodtam.

-Szia Amelia. Azért jöttünk, mert meg kell beszélnünk valamit..- titokzatoskodott Harry. Én bólintottam, majd kinyitottam az ajtót.

-A szőke nem jön be!- mondtam Niallre mutatva.

-Most mért vagy ilyen velem, Lily?- tettetett sírást. Most forrt fel az agyvizem teljesen. Lilynek szólított...

2012. december 26., szerda

2.- Niall herceg

Gondolom ők lehetnek a 1D másik fele. A magas barna megköszörülte a torkát, mire észhez tértem és bemutatkoztam nekik.

-Sziasztok, az én nevem Amelia Lily Oliver.- intettem egyet.- És gondolom ti vagytok a One Direction.- még mindig félig tátott szájjal néztek rám, ezért most én köszörültem meg a torkomat.

-Öhömm.. Szia én Louis vagyok!- állt elém egy barna hajú srác, majd kezet fogtunk.- És nem te vagy a híres Amelia Lily?

-De, én vagyok.- mosolyogtam rá.

-Helló, én Zayn vagyok.- jött oda a fekete hajú.

-Én vagyok Liam!- lépett elém a magas barna.- Niall!- szólt a szőke gyereknek, aki megvonta a vállát és csak evett tovább.- Niall, mutatkozz már be, ne legyél udvariatlan!

-Nem szimpatikus ez a lány, ezért nem mutatkozom be.- szólalt meg unottan, majd még mindig a szendvicsét ette.

-Köszi, én is nagyon örülök, hogy megismerhetlek!- mondtam gúnyosan.

-Ki mondta neked, hogy én meg akarlak ismerni?- szaladt fel a szemöldöke.

-Hát senki. De tudod az udvarias emberek ezt szokták csinálni, ha találkoznak egy idegennel...- mondtam mérgesen, mert kezdett felidegesíteni a kis szőke.

-Akkor ezek szerint nekem minden emberhez oda kéne menne az utcán?- nézett rám értetlenséget tettetve.

-Nem, te hülye!- mondtam és hátat fordítottam neki.

Kimentem a nappaliba, ahol megtaláltam a táskámat. Kivettem a telefonomat és megnéztem mennyi az idő. 9:03. Rendben, akkor még van időm az interjúig. Visszamentem a konyhába, ahol a fiúk még mindig letaglózva néztek a szőke gyerekre és rám. Én csak megvontam a vállamat, majd kinyitottam a hűtőt. Eléggé otthon éreztem magam, én ilyen vagyok. Kivettem a dobozos kakót,  meg egy kis felvágottat. Odaültem az asztalhoz Niallel szembe, majd elvettem egy piritóst, megkentem vajjal, tettem rá egy szelet sonkát, majd beleharaptam ráérősen. Louis, Zayn és Liam még mindig minket bámultak. Én csak mosolyogtam egyet magamban, majd ettem tovább. Niall felnézett, majd egyszerre nyúltunk az utolsó piritósért.

-Niall, add oda Ameliának azt a piritóst!- jött be Harry a konyhába.- Amúgy, már a fürdőből hallottam a szócsatát.

-Igen, Niall, add ide!- mondtam ki édesen a nevét, pedig egy csepp jó indulta sem volt bennem. El venné tőlem a kaját, mikor ő már 6 piritóst megevett? Niall rám vigyorodott, majd -szó szerint- a képembe vágta az utolsó piritóst. Azt hittem, hogy felrobbanok. Utána mentem és visszarántottam a pulcsijánál fogva.

-Mit képzelsz magadról?- ordítottam a képébe, mert nagyon felidegesített.

-Azt, hogy én vagyok Niall Horan.- mondta ki nemes egyszerűséggel.

-Jó, én meg Amelia Lily, de attól nincs jogom a képedbe vágni a reggelimet!- mondtam még mindig hangosabban a kelleténél.

-Nehogy nekem ugorj már!- nézett rám hitetlenkedve.

-Simán betörném azt a tökéletes kis orrodat, de nem teszem, mert akkor minden újságban ez lenne!- mondtam, majd elengedtem a pulcsiját és hátat fordítva mentem az ajtó felé. - Harry, majd visszahozom a ruháidat, ha nem lesz itthon a kis retardált barátod!

-Hogy mit mondtál?- jött utánam a kis szőke.

-Semmit.- köptem neki oda, majd elindultam a kocsimért, amit a bár előtt hagytam.

Még reggel volt, de már ébredezni kezdett a város. London állandóan pörög és egy kicsit furcsa volt számomra ez a csend. Elindultam az utcán és csak néztem ki a fejemből. Jó volt végre egyszer nem gondolni semmire, csak simán sétálni kedvem szerint. Útközben bementem a kedvenc kávézómba és vettem magamnak egy kakaót. Nemsokára haza értem és otthon felvettem egy normális melegítőt, majd befeküdtem az ágyamba. Nem sokat aludtam, mire megcsörrent  a telefonom, de nem a mobilom, hanem a vezetékes. Kipattantam az ágyamból és lesiettem, majd felvettem a telefont.

-Amelia, te vagy az?- kérdezte Gerry.

-Igen, de miért nem a mobilomon hívtál?- értetlenkedtem, mert még nem volt arra példa, hogy Gerry nem a mobilomon zaklatott volna.

-Hát tudod felhívtalak azon és akkor beleszólt valami fiúhang és azt mondta, hogy elmegyógyintézet. Megkérdeztem, hogy ott vagy-e, de azt felelte, hogy nem, már rég elmentél. Kinél van a telefonod?- basszus!

-Úr Isten! Én otthagytam a One Directionnek a telefonomat! Gerry, nagyon sajnálom, majd beugrom érte, ígérem! Szia!- azzal lecsaptam a kagylót.

Rápillantottam az órámra, ami 11:00-t mutatott. Gyorsan felmentem és aludtam egyet. 14:07-kor keltem, majd felvettem egy farmert egy egyszerű pólóval, mert gondoltam, hogy majd az interjú helyszínén úgy is felöltöztetnek. Bepattantam a kocsimba és elindultam az 5 gyogyós háza felé. Nem volt messze, így hamar oda értem. Kiszálltam a kocsimból, majd felmentem a lépcsőn és becsengettem. Niall herceg nyitott ajtót, amit egyből rám is vágott. Szó nélkül! Mi baja van velem? Hallottam, amint Harry megkérdezi, hogy ki volt az, de Niall nem válaszolt semmit. Megfogtam és benyitottam, majd besétáltam egészen a nappaliba, ahol minden szem rám szegeződött.

-A kis Niallke megmutatta megint, hogy milyen udvarias is valójában.- mondtam felé fordulva.

-Olyan szép arcod van,csak kár,hogy eltakarja,az az irgalmatlan nagy lópofád!- mondta szemrebbenés nélkül, mire én visszavágtam neki.

-Ha a hülyeségtõl nõni lehetne, ülve csókolgatnád a napot!- mondtam nemes egyszerűséggel, majd Harry felé fordultam.- Ide adnád a telefonomat? Itt hagytam.

-Nálam nincs!- tette fel védekezően a kezeit, majd Niallre nézett, aki fellapozott egy újságot.

-Niall, kérem a telefonomat!- üvöltöttem rá.

-Nem adom!- mondta, majd tovább olvasott, mintha semmi sem történt volna. Ekkor megpillantottam egy iPhonet az asztalon. Feloldottam, majd megláttam a hátteret, amin Niall és Demi Lovato volt. Zsebre tettem, és mint aki jól végezte dolgát kiléptem az utcára és beültem a kocsimba. A visszapillantómból még láttam, amint Niall kifut az utcára, de már nem tudott érdekelni. Nekem amúgy is sietnem kellett, mert interjút adtam egy tv műsorban.

Nem sokkal később leparkoltam a tv stúdió előtt és bementem az épületbe. Gyorsan megkerestem a 6-os stúdiót, majd beléptem. A sminkesek gyorsan kezelésbe vettek, majd belebújtattak egy ruhába, ami nekem kicsit kényelmetlen volt.
Raktak rám egy halom sminket, majd a hajamat is megpróbálták kifésülni -persze sikertelenül. Néhány perc múlva megjelent Gerry is, majd megmondtam neki, hogy egy darabig más lesz a telószámom. Gyorsan kikerestem a saját számot, majd lediktáltam. Gerry gyorsan be is pötyögte, majd megkérdezte miért csak egy darabig lesz ez a számom. Elmeséltem neki a Niallös sztorit, majd átbeszéltük, hogy mit is kellesz mondanom az interjú során. Nem sokkal később a műsorvezető felkonferált, majd egy 10 percen keresztül beszélgettünk a jövőmről, ami igencsak jónak ígérkezik, főleg úgy, hogy nincs nálam a saját telefonom -ki tudja meddig.

Az interjú után hazafelé vettem az irányt, majd egy hosszú zuhany után bemásztam az ágyamba, de nem sokkal később megszólalt a telefon -ami a Niallé. Kikászálódtam az ágyból, majd megnéztem ki hív ilyenkor este. A képernyőn Demi neve és képe volt. Nos, mivel olyan cuki vagyok egyből rányomtam a zöld gombra, csakhogy idegesítsem a kis szőke herceget.

2012. december 25., kedd

1.- Egy ütős éjszaka

-Siess Amelia! Megint el fogunk késni, és a Sony igazgatója nem fog örülni, tudod, hogy a múltkor is milyen patáliát csapott 2 perc késésért!- mondta idegesen a telefonba Gerry.

-Nyugi, már öltözök, utána pedig bepattanok a kocsimba és megyek is a helyszínre!- mondtam teljesen nyugodtan, amíg egy pólót húztam magamra.

-De nincs kakaó! Mert mindig amiatt késel el!

-Ne már Gerry, tudod, hogy szükségem van egy kis kakaóra, anélkül nem élek!

-Majd én viszek neked, csak te ne töltsd vele az időt!- mondta morcosan, majd köszönés nélkül letette a telefont. Hát ez remek!

Gyorsan kifestettem magam, majd lerohantam az emeletről és gyorsan belebújtam a cipőmbe. Belenéztem a tükörbe, ezután pedig megfogtam a kocsikulcsot és a ház bezárása után bepattantam az Audimba. Ott bekapcsoltam a rádiót, majd beindítottam a kocsit és elindultam a város felé, közben a rádióból szóló -üvöltő- We are young-ot énekeltem. Nem sokára dugóba kerültem, úgyhogy még 10 percet késtem. Mire odaértem már 11:20 volt. Nekem pedig 11-re kellett volna ott lennem.

A portán csak intettem egyet a nőnek, hogy tudom, hogy hová kell mennem, majd beszálltam a liftbe és felmentem a 4. emeletre. Ott megkerestem a 10 stúdió melletti ajtót, majd 2 kopogás után benyitottam. Az összes szempár rám szegeződött, mire én bocsánatkérően néztem és leültem a managerem mellé, akitől úgy érzem, még nagyon nagy letolást fogok kapni ezért.

-Nos, kedves Amelia Lily, még egy késés és kirúgjuk a Sony-tól!- förmedt rám az igazgató.

-Elnézést, csak dugóba kerültem.- magyarázkodtam, de ő leintett és folytatta.

-Tehát, azért hívtam be mindenkit, hogy gratuláljak, mivel a You Bring Me A Joy nagyon nagy sikert aratott és rengeteg bevételt hozott. Ezért szeretnék, ha majd lenne 2013 januárjában egy újabb albuma a kis hölgynek, amit teljes mértékben rá bízunk és a csapatára. Ő dönt el mindent az albummal kapcsolatban! Nekem csak egy kérésem van, hogy legyen ez is olyan sikeres, mint az előző. Köszönöm, hogy ide fáradtak!- mondta, majd elkezdte összeszedni a cuccát. Én csak leforrázva ültem, mert egyszerűen nem akartam elhinni, hogy lehet még egy lemezem.

Megfogtam a táskámat és Gerryvel együtt kimentem a folyosóra, ahol kitört belőlem a sírás. Gerry nyakába ugrottam és együtt örültünk ennek a nagyszerű hírnek. Az épület előtt elbúcsúztunk egymástól, majd én a kedvenc kajáldám, a Nando's felé vettem az irányt. Mikor megérkeztem leparkoltam a kocsival, majd besiettem az épületbe. Nem volt olyan nagy tömeg, így hamar sorra kerültem. Vettem kaját, majd -szokatlan módon- még az étteremben elfogyasztottam. Ebéd után haza indultam és úgy döntöttem, este elmegyek bulizni. Ezt a nagy hírt meg kell ünnepelnem!

Otthon leöltöztem, majd befeküdtem az ágyamba. Már éppen elaludtam volna, amikor az asztalon megcsörrent a telefonom. Kikászálódtam az ágyból, de közben hasra estem, mivel a takaró a lábam köré csavarodott. Ilyen az én formám. Hason elcsúsztam az asztalig, majd a fülemhez emeltem a telefonomat.

-Igen?

-Szia Amelia, Gerry vagyok! Egyeztetnünk kéne az időpontokat, mert rengeteget leszünk mostanában a stúdióban.- gyorsan felálltam és előkotortam a táskámból a kis naptáramat.

-Na, akkor diktáld!

-Ma van hétfő és ma délután szabad vagy, holnap délután megyünk egy interjúra, ahol az új albumról fogsz majd beszélni. Aztán...ööö... szerdán egész nap a stúdióban leszünk, mert felvesszük a meglévő dalokat. Aztán csütörtök interjú reggel, délután szabad. Péntek pedig megbeszélés a Sony-val, ahonnan nem késhetsz! Szombat, vasárnap most utoljára szabad. És ennyi! Szia!

-Szia!- köszöntem el, majd visszaolvastam, mik várnak rám a héten. Egy kicsit kemény lesz, de én vállaltam ezt az egészet.

Visszafeküdtem aludni, majd 8-kor felkeltem és elmentem készülődni, felkaptam magamra egy arany szettet, és reméltem, hogy ebben legalább észre vesz valaki és remélhetőleg lesz egy jó estém. Lementem az emeletről és ki az ajtón, majd beültem a kocsimba. Elmentem a kedvenc helyemre, majd belibbentem a szórakozóhelyre. Odamentem a pulthoz és kértem egy koktélt.
Amelia ruhája
Miközben ittam, körbenéztem, hogy találok-e valami helyes pasit. Hirtelen megakadt a szemem egy göndör hajú fiún, aki szintén engem nézett. Gyorsan elkaptam a tekintetemet, majd letettem az asztalra a poharat és elindultam a tánctér felé. Táncoltam egy darabig, majd megéreztem 2 kezet a csípőmön. Hirtelen megfordultam és beleütköztem a göndör hajú fiúba. Zöld szemei engem fürkésztek, majd letévedtek a dekoltázsomra. Én folytattam a táncolást, mire ő magához húzott és elkezdett velem táncolni. Még táncoltunk egy kicsit, majd rekedtesen a fülembe súgta, hogy "Nincs kedved meginni egy italt?", erre én csak bólintottam egyet, majd követtem a bárpult felé tartó srácot. Ott megálltunk és felültünk azokra a magas székekre. Kértem egy koktélt, majd a fiú felé fordultam, hogy bemutatkozzak neki.

-Szia, az én nevem Amelia Lily Oliver. De ha ismersz, akkor csak úgy, hogy Amelia Lily.- nyújtottam felé a kezemet. Ő kidüllesztette a szemét, majd elfogadta a kezemet és megpróbálta ő is túlüvölteni a tömeget.

-Az én nevem Harry Styles. És ne nézz rám így, mert tényleg az a Harry Styles vagyok.- mondta az arcomat látva. Úr Isten! A híres One Direction egyik énekese ül velem szemben.

-Hát, nagyon örülök Harry! Mintha mi már találkoztunk volna. Megvan! Hiszen ti felléptetek a 2011-es X-factorban!- esett le a tantusz.

-Igen, és te ott indultál, igaz?- én csak bólintottam egyet, majd beleittam az italomba. A hideg ital végigfolyt a torkomon és máris jobban éreztem magam.

Még ihattunk néhány pohárral, mert én már csak arra emlékszem, hogy Harry házáék felé tartunk tök részegen az utcán kóborolva, majd már az ő házukban vagyunk. Nem is zuhanyoztunk, csak beestünk Harry ágyába és elaludtunk.

Másnap reggel álmosan nyitottam ki a szememet, de amint megpillantottam, hogy ez nagyon nem az én szobám eléggé megijedtem. Aztán magam mellé pillantottam és megláttam a kis göndör fejet. Aztán benéztem a takaró alá, és mérhetetlen nyugalom járta át a testemet. Volt rajtam ruha. Elkezdtem bökdösni Harryt, aki lassan fel is kelt.

-Szia, Amelia, ugye? Bocsi, csak még nagyon darabos a tegnap este.- motyogott rekedten.

-Semmi, gond és igen Amelia vagyok.- mondtam mosolyogva.

-Ugye mi nem...? Nem úgy értem, nagyon vonzó vagy...

-Nyugi, nem, nem feküdtünk le egymással.- tettem kezemet a vállára, ezzel jelezvén, hogy nem kell magyarázkodnia.

-Figyelj, én még alszom egy kicsit, te nyugodtan zuhanyozz le és túrd fel a szekrényemet valami ruháért!- mutatott egy ajtó felé, aztán egy nagy szekrényre. Én csak bólintottam, majd elindultam az ajtó felé.- Törcsi a szekrényben!- kiáltott utánam, mire csak bólintottam még egyet.

Bementem az említett helységbe, majd miután ledobtam az arany ruhámat beálltam a zuhany alá. Csak engedtem magamra a kellemesen langyos vizet, miközben fejemet a hideg csempének döntöttem. Néhány percig még álltam, majd kijöttem a víz alól. Kivettem egy fehér törölközőt a szekrényből, majd kiléptem a szobába és a szekrényhez mentem. Kiszedtem egy pulcsit és egy melegítőt, na meg egy pólót. Visszamentem a fürdőbe és magamra vettem a ruhadarabokat. Hát, hogy is mondjam, kicsit nagyok voltak rám, de nem nagyon érdekelt. Kimentem a fürdőből és láttam, hogy Harry már ébredezik.

-Menj le reggelizni, majd én is megyek!- utasított, majd ő is bement a fürdőbe.

Én elindultam le a lépcsőn. Amikor leértem bementem a konyhába, ahol 4 kérdő szempárral találtam szembe magam...